hisz

Hello, you have come here looking for the meaning of the word hisz. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word hisz, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say hisz in singular and plural. Everything you need to know about the word hisz you have here. The definition of the word hisz will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofhisz, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Audio(file)
  • Hyphenation: hisz
  • Rhymes: -is

Etymology 1

Of unknown origin.

Verb

hisz

  1. (transitive) to believe (to find a statement or utterance true or to find or an event/feature existing)
    Synonym: elhisz
    Egy szavát sem hiszem. ― I don’t believe a single word of his/hers.
  2. (intransitive) to believe, trust, have confidence in someone or something (to find it true what someone or something claims or communicates; with -nak/-nek)
    Synonym: bízik
    Hiszek neked. ― I believe you.
    Nem hittem a szememnek! ― I couldn’t believe my eyes!
  3. (transitive) to believe (to find a prospective event or a statement about the future definite, to be convinced of its certainty or occurrence)
    Synonym: meg van győződve
    Hiszem, hogy egyszer jobb lesz a világ. ― I believe the world will be better one day.
  4. (intransitive, in statements with azt or úgy, or in negations) to think, suppose, guess (to be of opinion about some situation, state, or change [that it will probably happen])
    Synonyms: gondol, vél, vélekedik, gyanít
    Azt hiszem, hogy szerencsénk volt. ― I think we were lucky.
    Nem hiszem, hogy elérjük a buszt. ― I don't think we will catch the bus.
  5. (intransitive) to believe in, to have faith in (to be convinced of someone’s existence or power; with -ban/-ben)
    Hiszek a boldogságban. ― I believe in happiness.
  6. (intransitive) to believe in, to have faith in (to be convinced of someone’s value, talent, honesty, sincerity etc.; with -ban/-ben)
    Hiszek benned. ― I believe in you.
  7. (transitive) to think, guess, reckon about someone or something (to consider, judge, regard, or look upon [something] as)
    Synonym: gondol
    Ne hidd, hogy ez így van. ― Don’t think that it’s true. or Don’t think that’s the case.
  8. (transitive) to believe, consider, judge, deem someone or something to be something (with -nak/-nek)
    Synonyms: gondol, tart
    Már nem az az ember vagyok, akit hősnek hittem. ― I am no longer the person I believed to be a hero.
Conjugation
conjugation of hisz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. hiszek hiszel hisz hiszünk hisztek hisznek
Def. hiszem hiszed hiszi hisszük hiszitek hiszik
2nd-p. o. hiszlek ―
Past Indef. hittem hittél hitt hittünk hittetek hittek
Def. hittem hitted hitte hittük hittétek hitték
2nd-p. o. hittelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hinni fog.
Archaic
Preterit 		Indef. hivék or hűk hivél or hűl hive or hűn hivénk or hűnk hivétek or hűtök hivének or hűnek
Def. hivém or hűm hivéd or hűd hivé hivénk hivétek hivék
2nd-p. o. hivélek or hűlek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hisz vala, hitt vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. hiendek hiendesz hiend hiendünk hiendetek hiendenek
Def. hiendem hiended hiendi hiendjük hienditek hiendik
2nd-p. o. hiendelek ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. hinnék hinnél hinne hinnénk hinnétek hinnének
Def. hinném hinnéd hinné hinnénk
(or hinnők) 		hinnétek hinnék
2nd-p. o. hinnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. hitt volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. higgyek higgyél higgyen higgyünk higgyetek higgyenek
Def. higgyem hidd or
higgyed 		higgye higgyük higgyétek higgyék
2nd-p. o. higgyelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hitt légyen
Infinitive hinni hinnem hinned hinnie hinnünk hinnetek hinniük
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
hivés hívő hitt hiendő híve (hivén) hitet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of hisz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. hihetek hihetsz hihet hihetünk hihettek hihetnek
Def. hihetem hiheted hiheti hihetjük hihetitek hihetik
2nd-p. o. hihetlek ―
Past Indef. hihettem hihettél hihetett hihettünk hihettetek hihettek
Def. hihettem hihetted hihette hihettük hihettétek hihették
2nd-p. o. hihettelek ―
Archaic
Preterit 		Indef. hiheték hihetél hihete hiheténk hihetétek hihetének
Def. hihetém hihetéd hiheté hiheténk hihetétek hiheték
2nd-p. o. hihetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. hihet vala, hihetett vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. hihetendek
or hiendhetek 		hihetendesz
or hiendhetsz 		hihetend
or hiendhet 		hihetendünk
or hiendhetünk 		hihetendetek
or hiendhettek 		hihetendenek
or hiendhetnek
Def. hihetendem
or hiendhetem 		hihetended
or hiendheted 		hihetendi
or hiendheti 		hihetendjük
or hiendhetjük 		hihetenditek
or hiendhetitek 		hihetendik
or hiendhetik
2nd-p. o. hihetendelek
or hiendhetlek 		―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. hihetnék hihetnél hihetne hihetnénk hihetnétek hihetnének
Def. hihetném hihetnéd hihetné hihetnénk
(or hihetnők) 		hihetnétek hihetnék
2nd-p. o. hihetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. hihetett volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. hihessek hihess or
hihessél 		hihessen hihessünk hihessetek hihessenek
Def. hihessem hihesd or
hihessed 		hihesse hihessük hihessétek hihessék
2nd-p. o. hihesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hihetett légyen
Inf. (hihetni) (hihetnem) (hihetned) (hihetnie) (hihetnünk) (hihetnetek) (hihetniük)
Positive adjective hihető Neg. adj. hihetetlen Adv. part. (hihetve / hihetvén)
Derived terms

(With verbal prefixes):

Expressions
See also
The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab, buy”)
Indicative
1st-p. sg. 		eszem, iszom,
hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek 		Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg. 		ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem 		Verbal
nouns 		evés, ivás, (hivés,) vivés,
levés, tevés, vevés
Imperative
1st-p. sg. 		egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns 		étel, ital, hitel, vitel,  (lét,) tétel, vétel
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) — lény, tény, vény

Etymology 2

Shortened from hiszen.

Conjunction

hisz

  2. Alternative form of hiszen:
    1. as, because; said if something follows obviously for the speaker
      Itt vagyok, hisz megígértem, hogy eljövök! ― I am here, of course, as I promised I would come.
    2. hey, but, why; said when realizing something or wanting someone else to realize something
      Hisz ez nem is nehéz! ― Hey, this isn't even difficult!

Etymology 3

Noun

hisz (plural hiszek)

  2. (music) B-sharp (a tone one semitone higher than a B, denoted B♯)
    Coordinate terms: cisz, disz, eisz, fisz, gisz, aisz
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hisz hiszek
accusative hiszt hiszeket
dative hisznek hiszeknek
instrumental hisszel hiszekkel
causal-final hiszért hiszekért
translative hisszé hiszekké
terminative hiszig hiszekig
essive-formal hiszként hiszekként
essive-modal — —
inessive hiszben hiszekben
superessive hiszen hiszeken
adessive hisznél hiszeknél
illative hiszbe hiszekbe
sublative hiszre hiszekre
allative hiszhez hiszekhez
elative hiszből hiszekből
delative hiszről hiszekről
ablative hisztől hiszektől
non-attributive
possessive - singular 		hiszé hiszeké
non-attributive
possessive - plural 		hiszéi hiszekéi
Possessive forms of hisz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hiszem hiszeim
2nd person sing. hiszed hiszeid
3rd person sing. hisze hiszei
1st person plural hiszünk hiszeink
2nd person plural hiszetek hiszeitek
3rd person plural hiszük hiszeik
Derived terms
Compound words

References

  1. ↑ 1.0 1.1 hisz in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • (to believe): hisz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (as, because): hisz , redirecting to hiszen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Wikious
Boobota
Sagapedia