igaz (“true”) + -ság (noun-forming suffix)
igazság (usually uncountable, plural igazságok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | igazság | igazságok |
accusative | igazságot | igazságokat |
dative | igazságnak | igazságoknak |
instrumental | igazsággal | igazságokkal |
causal-final | igazságért | igazságokért |
translative | igazsággá | igazságokká |
terminative | igazságig | igazságokig |
essive-formal | igazságként | igazságokként |
essive-modal | — | — |
inessive | igazságban | igazságokban |
superessive | igazságon | igazságokon |
adessive | igazságnál | igazságoknál |
illative | igazságba | igazságokba |
sublative | igazságra | igazságokra |
allative | igazsághoz | igazságokhoz |
elative | igazságból | igazságokból |
delative | igazságról | igazságokról |
ablative | igazságtól | igazságoktól |
non-attributive possessive - singular |
igazságé | igazságoké |
non-attributive possessive - plural |
igazságéi | igazságokéi |
Possessive forms of igazság | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | igazságom | igazságaim |
2nd person sing. | igazságod | igazságaid |
3rd person sing. | igazsága | igazságai |
1st person plural | igazságunk | igazságaink |
2nd person plural | igazságotok | igazságaitok |
3rd person plural | igazságuk | igazságaik |