ige (“verb”) + szemlélet (“aspect”)
igeszemlélet (plural igeszemléletek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | igeszemlélet | igeszemléletek |
| accusative | igeszemléletet | igeszemléleteket |
| dative | igeszemléletnek | igeszemléleteknek |
| instrumental | igeszemlélettel | igeszemléletekkel |
| causal-final | igeszemléletért | igeszemléletekért |
| translative | igeszemléletté | igeszemléletekké |
| terminative | igeszemléletig | igeszemléletekig |
| essive-formal | igeszemléletként | igeszemléletekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | igeszemléletben | igeszemléletekben |
| superessive | igeszemléleten | igeszemléleteken |
| adessive | igeszemléletnél | igeszemléleteknél |
| illative | igeszemléletbe | igeszemléletekbe |
| sublative | igeszemléletre | igeszemléletekre |
| allative | igeszemlélethez | igeszemléletekhez |
| elative | igeszemléletből | igeszemléletekből |
| delative | igeszemléletről | igeszemléletekről |
| ablative | igeszemlélettől | igeszemléletektől |
| non-attributive possessive - singular |
igeszemléleté | igeszemléleteké |
| non-attributive possessive - plural |
igeszemléletéi | igeszemléletekéi |
| Possessive forms of igeszemlélet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | igeszemléletem | igeszemléleteim |
| 2nd person sing. | igeszemléleted | igeszemléleteid |
| 3rd person sing. | igeszemlélete | igeszemléletei |
| 1st person plural | igeszemléletünk | igeszemléleteink |
| 2nd person plural | igeszemléletetek | igeszemléleteitek |
| 3rd person plural | igeszemléletük | igeszemléleteik |