jeles

Hello, you have come here looking for the meaning of the word jeles. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word jeles, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say jeles in singular and plural. Everything you need to know about the word jeles you have here. The definition of the word jeles will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofjeles, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

jel +‎ -es

Pronunciation

Adjective

jeles (comparative jelesebb, superlative legjelesebb)

  1. (education) excellent, A (grade or student)
  2. (formal) illustrious, excellent, outstanding
    Synonyms: kitűnő, kiváló, ragyogó, nagyszerű, kiemelkedő
  3. (archaic) notable, noteworthy
    Synonyms: nevezetes, figyelemre méltó
  4. (folksy) marked, indicated, denoted
    Synonyms: megjelölt, jellel ellátott

Usage notes

The 5-point grade system in Hungary:

  1. jeles (excellent) or ötös (five), like English A
  2. (good) or négyes (four), like English B
  3. közepes (fair, satisfactory) or hármas (three), like English C
  4. elégséges (sufficient) or kettes (two), like English D
  5. elégtelen (insufficient) or egyes (one), like English F

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jeles jelesek
accusative jeleset jeleseket
dative jelesnek jeleseknek
instrumental jelessel jelesekkel
causal-final jelesért jelesekért
translative jelessé jelesekké
terminative jelesig jelesekig
essive-formal jelesként jelesekként
essive-modal
inessive jelesben jelesekben
superessive jelesen jeleseken
adessive jelesnél jeleseknél
illative jelesbe jelesekbe
sublative jelesre jelesekre
allative jeleshez jelesekhez
elative jelesből jelesekből
delative jelesről jelesekről
ablative jelestől jelesektől
non-attributive
possessive - singular
jelesé jeleseké
non-attributive
possessive - plural
jeleséi jelesekéi

Noun

jeles (plural jelesek)

  1. (education) grade A

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative jeles jelesek
accusative jeleset jeleseket
dative jelesnek jeleseknek
instrumental jelessel jelesekkel
causal-final jelesért jelesekért
translative jelessé jelesekké
terminative jelesig jelesekig
essive-formal jelesként jelesekként
essive-modal
inessive jelesben jelesekben
superessive jelesen jeleseken
adessive jelesnél jeleseknél
illative jelesbe jelesekbe
sublative jelesre jelesekre
allative jeleshez jelesekhez
elative jelesből jelesekből
delative jelesről jelesekről
ablative jelestől jelesektől
non-attributive
possessive - singular
jelesé jeleseké
non-attributive
possessive - plural
jeleséi jelesekéi
Possessive forms of jeles
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jelesem jeleseim
2nd person sing. jelesed jeleseid
3rd person sing. jelese jelesei
1st person plural jelesünk jeleseink
2nd person plural jelesetek jeleseitek
3rd person plural jelesük jeleseik

Further reading

  • (illustrious): jeles in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (marked): jeles in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN