kép (“image”, here: the face as the index of the heart) + mutató (replaced due to folk etymology from archaic mutáló (“altering”) from mutál + -ó), that is, someone altering one’s apparent face, not showing one’s true face.[1]
képmutató (comparative képmutatóbb, superlative legképmutatóbb)
képmutató (plural képmutatók)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | képmutató | képmutatók |
accusative | képmutatót | képmutatókat |
dative | képmutatónak | képmutatóknak |
instrumental | képmutatóval | képmutatókkal |
causal-final | képmutatóért | képmutatókért |
translative | képmutatóvá | képmutatókká |
terminative | képmutatóig | képmutatókig |
essive-formal | képmutatóként | képmutatókként |
essive-modal | — | — |
inessive | képmutatóban | képmutatókban |
superessive | képmutatón | képmutatókon |
adessive | képmutatónál | képmutatóknál |
illative | képmutatóba | képmutatókba |
sublative | képmutatóra | képmutatókra |
allative | képmutatóhoz | képmutatókhoz |
elative | képmutatóból | képmutatókból |
delative | képmutatóról | képmutatókról |
ablative | képmutatótól | képmutatóktól |
non-attributive possessive - singular |
képmutatóé | képmutatóké |
non-attributive possessive - plural |
képmutatóéi | képmutatókéi |
Possessive forms of képmutató | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | képmutatóm | képmutatóim |
2nd person sing. | képmutatód | képmutatóid |
3rd person sing. | képmutatója | képmutatói |
1st person plural | képmutatónk | képmutatóink |
2nd person plural | képmutatótok | képmutatóitok |
3rd person plural | képmutatójuk | képmutatóik |