képtelen (comparative képtelenebb, superlative legképtelenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | képtelen | képtelenek |
accusative | képtelent | képteleneket |
dative | képtelennek | képteleneknek |
instrumental | képtelennel | képtelenekkel |
causal-final | képtelenért | képtelenekért |
translative | képtelenné | képtelenekké |
terminative | képtelenig | képtelenekig |
essive-formal | képtelenként | képtelenekként |
essive-modal | képtelenül | — |
inessive | képtelenben | képtelenekben |
superessive | képtelenen | képteleneken |
adessive | képtelennél | képteleneknél |
illative | képtelenbe | képtelenekbe |
sublative | képtelenre | képtelenekre |
allative | képtelenhez | képtelenekhez |
elative | képtelenből | képtelenekből |
delative | képtelenről | képtelenekről |
ablative | képtelentől | képtelenektől |
non-attributive possessive - singular |
képtelené | képteleneké |
non-attributive possessive - plural |
képtelenéi | képtelenekéi |