kérdő (“question”) + jel (“mark”)
kérdőjel (plural kérdőjelek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kérdőjel | kérdőjelek |
accusative | kérdőjelet | kérdőjeleket |
dative | kérdőjelnek | kérdőjeleknek |
instrumental | kérdőjellel | kérdőjelekkel |
causal-final | kérdőjelért | kérdőjelekért |
translative | kérdőjellé | kérdőjelekké |
terminative | kérdőjelig | kérdőjelekig |
essive-formal | kérdőjelként | kérdőjelekként |
essive-modal | — | — |
inessive | kérdőjelben | kérdőjelekben |
superessive | kérdőjelen | kérdőjeleken |
adessive | kérdőjelnél | kérdőjeleknél |
illative | kérdőjelbe | kérdőjelekbe |
sublative | kérdőjelre | kérdőjelekre |
allative | kérdőjelhez | kérdőjelekhez |
elative | kérdőjelből | kérdőjelekből |
delative | kérdőjelről | kérdőjelekről |
ablative | kérdőjeltől | kérdőjelektől |
non-attributive possessive - singular |
kérdőjelé | kérdőjeleké |
non-attributive possessive - plural |
kérdőjeléi | kérdőjelekéi |
Possessive forms of kérdőjel | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kérdőjelem | kérdőjeleim |
2nd person sing. | kérdőjeled | kérdőjeleid |
3rd person sing. | kérdőjele | kérdőjelei |
1st person plural | kérdőjelünk | kérdőjeleink |
2nd person plural | kérdőjeletek | kérdőjeleitek |
3rd person plural | kérdőjelük | kérdőjeleik |