készen (“ready”) + lét (“being”)
készenlét (usually uncountable, plural készenlétek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | készenlét | készenlétek |
| accusative | készenlétet | készenléteket |
| dative | készenlétnek | készenléteknek |
| instrumental | készenléttel | készenlétekkel |
| causal-final | készenlétért | készenlétekért |
| translative | készenlétté | készenlétekké |
| terminative | készenlétig | készenlétekig |
| essive-formal | készenlétként | készenlétekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | készenlétben | készenlétekben |
| superessive | készenléten | készenléteken |
| adessive | készenlétnél | készenléteknél |
| illative | készenlétbe | készenlétekbe |
| sublative | készenlétre | készenlétekre |
| allative | készenléthez | készenlétekhez |
| elative | készenlétből | készenlétekből |
| delative | készenlétről | készenlétekről |
| ablative | készenléttől | készenlétektől |
| non-attributive possessive - singular |
készenlété | készenléteké |
| non-attributive possessive - plural |
készenlétéi | készenlétekéi |
| Possessive forms of készenlét | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | készenlétem | készenléteim |
| 2nd person sing. | készenléted | készenléteid |
| 3rd person sing. | készenléte | készenlétei |
| 1st person plural | készenlétünk | készenléteink |
| 2nd person plural | készenlétetek | készenléteitek |
| 3rd person plural | készenlétük | készenléteik |