két (“two”) + oldalú (“-sided”), from oldal (“side”) + -ú (adjective-forming suffix)
kétoldalú (not comparable)
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kétoldalú | kétoldalúak |
| accusative | kétoldalút | kétoldalúakat |
| dative | kétoldalúnak | kétoldalúaknak |
| instrumental | kétoldalúval | kétoldalúakkal |
| causal-final | kétoldalúért | kétoldalúakért |
| translative | kétoldalúvá | kétoldalúakká |
| terminative | kétoldalúig | kétoldalúakig |
| essive-formal | kétoldalúként | kétoldalúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kétoldalúban | kétoldalúakban |
| superessive | kétoldalún | kétoldalúakon |
| adessive | kétoldalúnál | kétoldalúaknál |
| illative | kétoldalúba | kétoldalúakba |
| sublative | kétoldalúra | kétoldalúakra |
| allative | kétoldalúhoz | kétoldalúakhoz |
| elative | kétoldalúból | kétoldalúakból |
| delative | kétoldalúról | kétoldalúakról |
| ablative | kétoldalútól | kétoldalúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
kétoldalúé | kétoldalúaké |
| non-attributive possessive - plural |
kétoldalúéi | kétoldalúakéi |