kéz (“hand”) + elő (“forepart”)
kézelő (plural kézelők)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kézelő | kézelők |
accusative | kézelőt | kézelőket |
dative | kézelőnek | kézelőknek |
instrumental | kézelővel | kézelőkkel |
causal-final | kézelőért | kézelőkért |
translative | kézelővé | kézelőkké |
terminative | kézelőig | kézelőkig |
essive-formal | kézelőként | kézelőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | kézelőben | kézelőkben |
superessive | kézelőn | kézelőkön |
adessive | kézelőnél | kézelőknél |
illative | kézelőbe | kézelőkbe |
sublative | kézelőre | kézelőkre |
allative | kézelőhöz | kézelőkhöz |
elative | kézelőből | kézelőkből |
delative | kézelőről | kézelőkről |
ablative | kézelőtől | kézelőktől |
non-attributive possessive - singular |
kézelőé | kézelőké |
non-attributive possessive - plural |
kézelőéi | kézelőkéi |
Possessive forms of kézelő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kézelőm | kézelőim |
2nd person sing. | kézelőd | kézelőid |
3rd person sing. | kézelője | kézelői |
1st person plural | kézelőnk | kézelőink |
2nd person plural | kézelőtök | kézelőitek |
3rd person plural | kézelőjük | kézelőik |