közt + -i (adjective-forming suffix). It is an adjective formed from a postposition, so that it can be used attributively to mark the qualifier of a noun (preceding it), rather than marking the modifier of a verb (or verb derivative), like an adverbial.
közti (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | közti | köztiek |
accusative | köztit | köztieket |
dative | köztinek | köztieknek |
instrumental | köztivel | köztiekkel |
causal-final | köztiért | köztiekért |
translative | köztivé | köztiekké |
terminative | köztiig | köztiekig |
essive-formal | köztiként | köztiekként |
essive-modal | — | — |
inessive | köztiben | köztiekben |
superessive | köztin | köztieken |
adessive | köztinél | köztieknél |
illative | köztibe | köztiekbe |
sublative | köztire | köztiekre |
allative | köztihez | köztiekhez |
elative | köztiből | köztiekből |
delative | köztiről | köztiekről |
ablative | köztitől | köztiektől |
non-attributive possessive - singular |
köztié | köztieké |
non-attributive possessive - plural |
köztiéi | köztiekéi |