különös (comparative különösebb, superlative legkülönösebb)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | különös | különösek |
accusative | különöset | különöseket |
dative | különösnek | különöseknek |
instrumental | különössel | különösekkel |
causal-final | különösért | különösekért |
translative | különössé | különösekké |
terminative | különösig | különösekig |
essive-formal | különösként | különösekként |
essive-modal | — | — |
inessive | különösben | különösekben |
superessive | különösön | különöseken |
adessive | különösnél | különöseknél |
illative | különösbe | különösekbe |
sublative | különösre | különösekre |
allative | különöshöz | különösekhez |
elative | különösből | különösekből |
delative | különösről | különösekről |
ablative | különöstől | különösektől |
non-attributive possessive - singular |
különösé | különöseké |
non-attributive possessive - plural |
különöséi | különösekéi |