kapocs
Either a back-formation from kapcsol (“to connect, to link”) or from the verb kap (“to get, receive”) + -cs (noun-forming suffix). For the -cs ending, compare habarcs, tekercs.[1]
kapocs (plural kapcsok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kapocs | kapcsok |
accusative | kapcsot | kapcsokat |
dative | kapocsnak | kapcsoknak |
instrumental | kapoccsal | kapcsokkal |
causal-final | kapocsért | kapcsokért |
translative | kapoccsá | kapcsokká |
terminative | kapocsig | kapcsokig |
essive-formal | kapocsként | kapcsokként |
essive-modal | — | — |
inessive | kapocsban | kapcsokban |
superessive | kapcson | kapcsokon |
adessive | kapocsnál | kapcsoknál |
illative | kapocsba | kapcsokba |
sublative | kapocsra | kapcsokra |
allative | kapocshoz | kapcsokhoz |
elative | kapocsból | kapcsokból |
delative | kapocsról | kapcsokról |
ablative | kapocstól | kapcsoktól |
non-attributive possessive - singular |
kapocsé | kapcsoké |
non-attributive possessive - plural |
kapocséi | kapcsokéi |
Possessive forms of kapocs | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kapcsom | kapcsaim |
2nd person sing. | kapcsod | kapcsaid |
3rd person sing. | kapcsa | kapcsai |
1st person plural | kapcsunk | kapcsaink |
2nd person plural | kapcsotok | kapcsaitok |
3rd person plural | kapcsuk | kapcsaik |