karos

Borrowed from French carrosse, from Italian carrozza, a derivation from carro, from Latin carrus. Doublet of kar.

• IPA^(key): /kaːˈrɔs/

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ka‧ros
• Rhymes: -ɔs

karos f (plural karossen, diminutive karosje n)

1. an official carriage (type of horse-drawn vehicle)

   Synonym: staatsierijtuig

• bloedkaros

• Negerhollands: karosse, karosch, karosche, kariol, kalośi, karośi
  • → Virgin Islands Creole: karosi (dated)
• → Papiamentu: garoshi, carosji (dated)

karōs

1. Romanization of 𐌺𐌰𐍂𐍉𐍃

kar +‎ -os

• IPA^(key):

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ka‧ros
• Rhymes: -oʃ

karos (not comparable)

1. having arms, with arms

• (adjectival derivatives of body parts) testes, agyas, ajakos, arcos, artériás, bajszos/bajuszos, béles/beles, bokás, bordás, bőrös, bundás, combos, csontos, csőrös, derekas, emlős, eres, farkas, fejes, fenekes, fogas, füles, gerinces, gyapjas, gyomros, hajas, hájas, hasas, hátas, homlokos, húsos, ideges, inas, izmos, karos, kebles, körmös, kezes, lábas/lábos, májas, melles, nyakas, nyálas, nyelves, orros, patás, pikkelyes, pocakos, pofás, porcos, ráncos, sarkos, szájas, szakállas, szárnyas, szarvas, szemölcsös, szemöldökös, szemes, szerves, szíves, szőrös, talpas, tenyeres, térdes, tollas, torkos, tüdős, ujjas, vállas, vénás, véres; (of plants) ágas, gyökeres, héjas, leveles, lombos, magos, száras, virágos

• karos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

karos m

1. locative plural of karš

karos

1. third-person singular/plural future indicative of karot