kellet

Hello, you have come here looking for the meaning of the word kellet. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word kellet, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say kellet in singular and plural. Everything you need to know about the word kellet you have here. The definition of the word kellet will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofkellet, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

English

Etymology

(This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)

Noun

kellet (plural kellets)

  1. (nautical) A weight placed on an anchor to stop it dragging.

Translations

Hungarian

Etymology

kell +‎ -et

Pronunciation

Verb

kellet

  1. (reflexively, as kelleti magát, with definite conjugation) to show off, to give oneself airs, to pose, to posture, to try to please or impress someone, to try to attract or arouse someone's attention to oneself (whether sexually, by being flirtatious or making overtures, or otherwise; with the target specified with előtt)
    Synonyms: illegeti magát, illegeti-billegeti magát, mórikálja magát, teszi az eszét
  2. (transitive, rare) to try to sell some product by glorifying it

Usage notes

  • Not to be confused with kelet (“east”) or kellett (“it was needed/necessary”).

Conjugation

conjugation of kellet
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. kelletek kelletsz kellet kelletünk kellettek kelletnek
Def. kelletem kelleted kelleti kelletjük kelletitek kelletik
2nd-p. o. kelletlek ―
Past Indef. kellettem kellettél kelletett kellettünk kellettetek kellettek
Def. kellettem kelletted kellette kellettük kellettétek kellették
2nd-p. o. kellettelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. kelletni fog.
Archaic
Preterit 		Indef. kelleték kelletél kellete kelleténk kelletétek kelletének
Def. kelletém kelletéd kelleté kelleténk kelletétek kelleték
2nd-p. o. kelletélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kellet vala, kelletett vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. kelletendek kelletendesz kelletend kelletendünk kelletendetek kelletendenek
Def. kelletendem kelletended kelletendi kelletendjük kelletenditek kelletendik
2nd-p. o. kelletendelek ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. kelletnék kelletnél kelletne kelletnénk kelletnétek kelletnének
Def. kelletném kelletnéd kelletné kelletnénk
(or kelletnők) 		kelletnétek kelletnék
2nd-p. o. kelletnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kelletett volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. kellessek kelless or
kellessél 		kellessen kellessünk kellessetek kellessenek
Def. kellessem kellesd or
kellessed 		kellesse kellessük kellessétek kellessék
2nd-p. o. kellesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kelletett légyen
Infinitive kelletni kelletnem kelletned kelletnie kelletnünk kelletnetek kelletniük
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
kelletés kellető kelletett kelletendő kelletve (kelletvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of kellet
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. kellethetek kellethetsz kellethet kellethetünk kellethettek kellethetnek
Def. kellethetem kelletheted kelletheti kellethetjük kellethetitek kellethetik
2nd-p. o. kellethetlek ―
Past Indef. kellethettem kellethettél kellethetett kellethettünk kellethettetek kellethettek
Def. kellethettem kellethetted kellethette kellethettük kellethettétek kellethették
2nd-p. o. kellethettelek ―
Archaic
Preterit 		Indef. kelletheték kellethetél kellethete kelletheténk kellethetétek kellethetének
Def. kellethetém kellethetéd kelletheté kelletheténk kellethetétek kelletheték
2nd-p. o. kellethetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kellethet vala, kellethetett vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. kellethetendek
or kelletandhatok 		kellethetendesz
or kelletandhatsz 		kellethetend
or kelletandhat 		kellethetendünk
or kelletandhatunk 		kellethetendetek
or kelletandhattok 		kellethetendenek
or kelletandhatnak
Def. kellethetendem
or kelletandhatom 		kellethetended
or kelletandhatod 		kellethetendi
or kelletandhatja 		kellethetendjük
or kelletandhatjuk 		kellethetenditek
or kelletandhatjátok 		kellethetendik
or kelletandhatják
2nd-p. o. kellethetendelek
or kelletandhatlak 		―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. kellethetnék kellethetnél kellethetne kellethetnénk kellethetnétek kellethetnének
Def. kellethetném kellethetnéd kellethetné kellethetnénk
(or kellethetnők) 		kellethetnétek kellethetnék
2nd-p. o. kellethetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. kellethetett volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. kellethessek kellethess or
kellethessél 		kellethessen kellethessünk kellethessetek kellethessenek
Def. kellethessem kellethesd or
kellethessed 		kellethesse kellethessük kellethessétek kellethessék
2nd-p. o. kellethesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kellethetett légyen
Inf. (kellethetni) (kellethetnem) (kellethetned) (kellethetnie) (kellethetnünk) (kellethetnetek) (kellethetniük)
Positive adjective kellethető Neg. adj. kellethetetlen Adv. part. (kellethetve / kellethetvén)

Derived terms

Compound words
  • kellete (“as much as it is necessary, the right amount or degree”, chiefly in the suffixed form kelleténél; also from the verb kell)

Further reading

  • kellet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Wikious
Boobota
Sagapedia