kirurgus

From Latin chirurgus (“surgeon”), from Ancient Greek χειρουργός (kheirourgós, “surgeon”), from χείρ (kheír, “hand”) + ἔργον (érgon, “work”).

• IPA^(key):
• Hyphenation: ki‧rur‧gus
• Rhymes: -uʃ

kirurgus (plural kirurgusok)

1. (archaic) surgeon (doctor who performs surgery)

   Synonyms: sebész, seborvos, felcser

   • 1855, Zsigmond Kemény, Özvegy és leánya, part 3, chapter 14:

     – De hol találunk itt orvosra? – említé Horváth. ¶ – Ha csak az a baj, jelenthetem alássan – szólamlott meg a szász –, én a segesvári kirurgus vagyok, s magammal szoktam az operációkra és amputációkra szükséges eszközöket hordani.

• kirurgus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN