From the Old Hungarian adjective kivált (“distinct, separate”) + -ság (noun-forming suffix). From ki- (verbal prefix) + vált, an inflected form of the verb válik. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1][2]
kiváltság (plural kiváltságok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kiváltság | kiváltságok |
accusative | kiváltságot | kiváltságokat |
dative | kiváltságnak | kiváltságoknak |
instrumental | kiváltsággal | kiváltságokkal |
causal-final | kiváltságért | kiváltságokért |
translative | kiváltsággá | kiváltságokká |
terminative | kiváltságig | kiváltságokig |
essive-formal | kiváltságként | kiváltságokként |
essive-modal | — | — |
inessive | kiváltságban | kiváltságokban |
superessive | kiváltságon | kiváltságokon |
adessive | kiváltságnál | kiváltságoknál |
illative | kiváltságba | kiváltságokba |
sublative | kiváltságra | kiváltságokra |
allative | kiváltsághoz | kiváltságokhoz |
elative | kiváltságból | kiváltságokból |
delative | kiváltságról | kiváltságokról |
ablative | kiváltságtól | kiváltságoktól |
non-attributive possessive - singular |
kiváltságé | kiváltságoké |
non-attributive possessive - plural |
kiváltságéi | kiváltságokéi |
Possessive forms of kiváltság | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kiváltságom | kiváltságaim |
2nd person sing. | kiváltságod | kiváltságaid |
3rd person sing. | kiváltsága | kiváltságai |
1st person plural | kiváltságunk | kiváltságaink |
2nd person plural | kiváltságotok | kiváltságaitok |
3rd person plural | kiváltságuk | kiváltságaik |