kísérletezik + -ő (present-participle suffix)
kísérletező
kísérletező (comparative kísérletezőbb, superlative legkísérletezőbb)
kísérletező (plural kísérletezők)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | kísérletező | kísérletezők |
accusative | kísérletezőt | kísérletezőket |
dative | kísérletezőnek | kísérletezőknek |
instrumental | kísérletezővel | kísérletezőkkel |
causal-final | kísérletezőért | kísérletezőkért |
translative | kísérletezővé | kísérletezőkké |
terminative | kísérletezőig | kísérletezőkig |
essive-formal | kísérletezőként | kísérletezőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | kísérletezőben | kísérletezőkben |
superessive | kísérletezőn | kísérletezőkön |
adessive | kísérletezőnél | kísérletezőknél |
illative | kísérletezőbe | kísérletezőkbe |
sublative | kísérletezőre | kísérletezőkre |
allative | kísérletezőhöz | kísérletezőkhöz |
elative | kísérletezőből | kísérletezőkből |
delative | kísérletezőről | kísérletezőkről |
ablative | kísérletezőtől | kísérletezőktől |
non-attributive possessive – singular |
kísérletezőé | kísérletezőké |
non-attributive possessive – plural |
kísérletezőéi | kísérletezőkéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | kísérletezőm | kísérletezőim |
2nd person sing. | kísérleteződ | kísérletezőid |
3rd person sing. | kísérletezője | kísérletezői |
1st person plural | kísérletezőnk | kísérletezőink |
2nd person plural | kísérletezőtök | kísérletezőitek |
3rd person plural | kísérletezőjük | kísérletezőik |