köz (“community, the public”) + társaság (“society”)
köztársaság (plural köztársaságok)
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | köztársaság | köztársaságok |
| accusative | köztársaságot | köztársaságokat |
| dative | köztársaságnak | köztársaságoknak |
| instrumental | köztársasággal | köztársaságokkal |
| causal-final | köztársaságért | köztársaságokért |
| translative | köztársasággá | köztársaságokká |
| terminative | köztársaságig | köztársaságokig |
| essive-formal | köztársaságként | köztársaságokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | köztársaságban | köztársaságokban |
| superessive | köztársaságon | köztársaságokon |
| adessive | köztársaságnál | köztársaságoknál |
| illative | köztársaságba | köztársaságokba |
| sublative | köztársaságra | köztársaságokra |
| allative | köztársasághoz | köztársaságokhoz |
| elative | köztársaságból | köztársaságokból |
| delative | köztársaságról | köztársaságokról |
| ablative | köztársaságtól | köztársaságoktól |
| non-attributive possessive - singular |
köztársaságé | köztársaságoké |
| non-attributive possessive - plural |
köztársaságéi | köztársaságokéi |
| Possessive forms of köztársaság | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | köztársaságom | köztársaságaim |
| 2nd person sing. | köztársaságod | köztársaságaid |
| 3rd person sing. | köztársasága | köztársaságai |
| 1st person plural | köztársaságunk | köztársaságaink |
| 2nd person plural | köztársaságotok | köztársaságaitok |
| 3rd person plural | köztársaságuk | köztársaságaik |