lélek (“soul”) + ölő (“killing”)
lélekölő (comparative lélekölőbb, superlative leglélekölőbb)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | lélekölő | lélekölők |
accusative | lélekölőt | lélekölőket |
dative | lélekölőnek | lélekölőknek |
instrumental | lélekölővel | lélekölőkkel |
causal-final | lélekölőért | lélekölőkért |
translative | lélekölővé | lélekölőkké |
terminative | lélekölőig | lélekölőkig |
essive-formal | lélekölőként | lélekölőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | lélekölőben | lélekölőkben |
superessive | lélekölőn | lélekölőkön |
adessive | lélekölőnél | lélekölőknél |
illative | lélekölőbe | lélekölőkbe |
sublative | lélekölőre | lélekölőkre |
allative | lélekölőhöz | lélekölőkhöz |
elative | lélekölőből | lélekölőkből |
delative | lélekölőről | lélekölőkről |
ablative | lélekölőtől | lélekölőktől |
non-attributive possessive - singular |
lélekölőé | lélekölőké |
non-attributive possessive - plural |
lélekölőéi | lélekölőkéi |