From the le- stem of the verb lesz (“will be”) + -ny (nominal-forming suffix). Created by Mihály Helmeczy during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
lény (plural lények)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | lény | lények |
| accusative | lényt | lényeket |
| dative | lénynek | lényeknek |
| instrumental | lénnyel | lényekkel |
| causal-final | lényért | lényekért |
| translative | lénnyé | lényekké |
| terminative | lényig | lényekig |
| essive-formal | lényként | lényekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | lényben | lényekben |
| superessive | lényen | lényeken |
| adessive | lénynél | lényeknél |
| illative | lénybe | lényekbe |
| sublative | lényre | lényekre |
| allative | lényhez | lényekhez |
| elative | lényből | lényekből |
| delative | lényről | lényekről |
| ablative | lénytől | lényektől |
| non-attributive possessive - singular |
lényé | lényeké |
| non-attributive possessive - plural |
lényéi | lényekéi |
| Possessive forms of lény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | lényem | lényeim |
| 2nd person sing. | lényed | lényeid |
| 3rd person sing. | lénye | lényei |
| 1st person plural | lényünk | lényeink |
| 2nd person plural | lényetek | lényeitek |
| 3rd person plural | lényük | lényeik |
| Indicative 1st-p. sg. |
eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek |
Infinitive | enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni | Pres. part. | evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő | |
| Past 1st p. sg. |
ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem |
Verbal nouns |
evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés | |||
| Imperative 1st-p. sg. |
egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek | Past 3rd sg. | evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett | Other nouns |
étel, ital, hitel, vitel, | (lét,) tétel, vétel |
| (obs./archaic | őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) | — | lény, tény, vény | |||