mérsékel (“to moderate”) + -et (noun-forming suffix).[1]
mérséklet (usually uncountable, plural mérsékletek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | mérséklet | mérsékletek |
accusative | mérsékletet | mérsékleteket |
dative | mérsékletnek | mérsékleteknek |
instrumental | mérséklettel | mérsékletekkel |
causal-final | mérsékletért | mérsékletekért |
translative | mérsékletté | mérsékletekké |
terminative | mérsékletig | mérsékletekig |
essive-formal | mérsékletként | mérsékletekként |
essive-modal | — | — |
inessive | mérsékletben | mérsékletekben |
superessive | mérsékleten | mérsékleteken |
adessive | mérsékletnél | mérsékleteknél |
illative | mérsékletbe | mérsékletekbe |
sublative | mérsékletre | mérsékletekre |
allative | mérséklethez | mérsékletekhez |
elative | mérsékletből | mérsékletekből |
delative | mérsékletről | mérsékletekről |
ablative | mérséklettől | mérsékletektől |
non-attributive possessive - singular |
mérsékleté | mérsékleteké |
non-attributive possessive - plural |
mérsékletéi | mérsékletekéi |
Possessive forms of mérséklet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | mérsékletem | mérsékleteim |
2nd person sing. | mérsékleted | mérsékleteid |
3rd person sing. | mérséklete | mérsékletei |
1st person plural | mérsékletünk | mérsékleteink |
2nd person plural | mérsékletetek | mérsékleteitek |
3rd person plural | mérsékletük | mérsékleteik |