From the műv- stem of the noun mű (“work of art”) + -ész. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
művész (plural művészek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | művész | művészek |
accusative | művészt | művészeket |
dative | művésznek | művészeknek |
instrumental | művésszel | művészekkel |
causal-final | művészért | művészekért |
translative | művésszé | művészekké |
terminative | művészig | művészekig |
essive-formal | művészként | művészekként |
essive-modal | — | — |
inessive | művészben | művészekben |
superessive | művészen | művészeken |
adessive | művésznél | művészeknél |
illative | művészbe | művészekbe |
sublative | művészre | művészekre |
allative | művészhez | művészekhez |
elative | művészből | művészekből |
delative | művészről | művészekről |
ablative | művésztől | művészektől |
non-attributive possessive - singular |
művészé | művészeké |
non-attributive possessive - plural |
művészéi | művészekéi |
Possessive forms of művész | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | művészem | művészeim |
2nd person sing. | művészed | művészeid |
3rd person sing. | művésze | művészei |
1st person plural | művészünk | művészeink |
2nd person plural | művészetek | művészeitek |
3rd person plural | művészük | művészeik |