magyarítás

magyarít +‎ -ás

• IPA^(key):
• Hyphenation: ma‧gya‧rí‧tás

magyarítás (plural magyarítások)

1. the act of translating a work into Hungarian
   • 1862, “Előszó”, in Gr. [Charles de] Montalembert, translated by Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, Magyar Szent Erzsébet thüringiai hercegnő története (1207–1231.), Eger: Érsek-Lyceumi Könyvnyomda, translation of Histoire de Sainte Élisabeth de Hongrie, Duchesse de Thuringe (1207–1231.), unnumbered page:

     A jelen mű magyarítására kétszeresen lekötelezve éreztük magunkat, először szerzője- másodszor és pedig különösen tárgyánál fogva; ezáltal ugyanis nem csak egy világhirü iró müvével, hanem egyszersmind magyar sz. Erzsébet életrajzával is gazdagítottuk hazai irodalmunkat. Ezt tenni pedig vajmi kedves kötelességünknek ismertük!

     (please add an English translation of this quotation)

2. (computing) localisation, internationalisation of a computer program's interface and its text messages to the Hungarian language.

• Not to be confused with magyarosítás.

• magyarítás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN