megbeszélés (plural megbeszélések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | megbeszélés | megbeszélések |
accusative | megbeszélést | megbeszéléseket |
dative | megbeszélésnek | megbeszéléseknek |
instrumental | megbeszéléssel | megbeszélésekkel |
causal-final | megbeszélésért | megbeszélésekért |
translative | megbeszéléssé | megbeszélésekké |
terminative | megbeszélésig | megbeszélésekig |
essive-formal | megbeszélésként | megbeszélésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | megbeszélésben | megbeszélésekben |
superessive | megbeszélésen | megbeszéléseken |
adessive | megbeszélésnél | megbeszéléseknél |
illative | megbeszélésbe | megbeszélésekbe |
sublative | megbeszélésre | megbeszélésekre |
allative | megbeszéléshez | megbeszélésekhez |
elative | megbeszélésből | megbeszélésekből |
delative | megbeszélésről | megbeszélésekről |
ablative | megbeszéléstől | megbeszélésektől |
non-attributive possessive - singular |
megbeszélésé | megbeszéléseké |
non-attributive possessive - plural |
megbeszéléséi | megbeszélésekéi |
Possessive forms of megbeszélés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | megbeszélésem | megbeszéléseim |
2nd person sing. | megbeszélésed | megbeszéléseid |
3rd person sing. | megbeszélése | megbeszélései |
1st person plural | megbeszélésünk | megbeszéléseink |
2nd person plural | megbeszélésetek | megbeszéléseitek |
3rd person plural | megbeszélésük | megbeszéléseik |