megken

Hello, you have come here looking for the meaning of the word megken. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word megken, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say megken in singular and plural. Everything you need to know about the word megken you have here. The definition of the word megken will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofmegken, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

From meg- +‎ ken (“to smear”).

Pronunciation

Verb

megken

  1. (transitive) to smear, grease (something) (to cover by rubbing)
    Imperfective: ken
    Megkentem a tésztát tojássárgájával. ― I brushed the dough with egg yolk.
  2. (transitive, informal) to bribe (someone)
    Synonym: megveszteget
    • 1967, E. M. Forster, chapter VII, in Árpád Göncz, transl., Út Indiába, Budapest: Európa Könyvkiadó, part I (A mecset), page 61; translation of A Passage to India, London: J. M. Dent & Sons Ltd., 1942 :
      Már negyvenéves is elmúlt, mikor belépett azon a roppant furcsa kapun, a bombayi Viktória pályaudvar kapuján, s miután megkent egy európai jegyellenőrt, elheyezte poggyászát élete első tropikus vonatának fülkéjében.
  3. (transitive, dialectal) to beat up, thrash (someone) (to give a severe beating to)
    Synonyms: elver, helybenhagy

Conjugation

conjugation of megken
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. megkenek megkensz megken megkenünk megkentek megkennek
Def. megkenem megkened megkeni megkenjük megkenitek megkenik
2nd-p. o. megkenlek ―
Past Indef. megkentem megkentél megkent megkentünk megkentetek megkentek
Def. megkentem megkented megkente megkentük megkentétek megkenték
2nd-p. o. megkentelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog kenni.
Archaic
Preterit 		Indef. megkenék megkenél megkene megkenénk megkenétek megkenének
Def. megkeném megkenéd megkené megkenénk megkenétek megkenék
2nd-p. o. megkenélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megken vala, megkent vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. megkenendek megkenendesz megkenend megkenendünk megkenendetek megkenendenek
Def. megkenendem megkenended megkenendi megkenendjük megkenenditek megkenendik
2nd-p. o. megkenendelek ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. megkennék megkennél megkenne megkennénk megkennétek megkennének
Def. megkenném megkennéd megkenné megkennénk
(or megkennők) 		megkennétek megkennék
2nd-p. o. megkennélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megkent volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. megkenjek megkenj or
megkenjél 		megkenjen megkenjünk megkenjetek megkenjenek
Def. megkenjem megkend or
megkenjed 		megkenje megkenjük megkenjétek megkenjék
2nd-p. o. megkenjelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megkent légyen
Infinitive megkenni megkennem megkenned megkennie megkennünk megkennetek megkenniük
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
megkenés megkenő megkent megkenendő megkenve (megkenvén) megkenet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem ken meg or meg is ken.
potential conjugation of megken
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. megkenhetek megkenhetsz megkenhet megkenhetünk megkenhettek megkenhetnek
Def. megkenhetem megkenheted megkenheti megkenhetjük megkenhetitek megkenhetik
2nd-p. o. megkenhetlek ―
Past Indef. megkenhettem megkenhettél megkenhetett megkenhettünk megkenhettetek megkenhettek
Def. megkenhettem megkenhetted megkenhette megkenhettük megkenhettétek megkenhették
2nd-p. o. megkenhettelek ―
Archaic
Preterit 		Indef. megkenheték megkenhetél megkenhete megkenheténk megkenhetétek megkenhetének
Def. megkenhetém megkenhetéd megkenheté megkenheténk megkenhetétek megkenheték
2nd-p. o. megkenhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megkenhet vala, megkenhetett vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. megkenhetendek
or megkenandhatok 		megkenhetendesz
or megkenandhatsz 		megkenhetend
or megkenandhat 		megkenhetendünk
or megkenandhatunk 		megkenhetendetek
or megkenandhattok 		megkenhetendenek
or megkenandhatnak
Def. megkenhetendem
or megkenandhatom 		megkenhetended
or megkenandhatod 		megkenhetendi
or megkenandhatja 		megkenhetendjük
or megkenandhatjuk 		megkenhetenditek
or megkenandhatjátok 		megkenhetendik
or megkenandhatják
2nd-p. o. megkenhetendelek
or megkenandhatlak 		―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. megkenhetnék megkenhetnél megkenhetne megkenhetnénk megkenhetnétek megkenhetnének
Def. megkenhetném megkenhetnéd megkenhetné megkenhetnénk
(or megkenhetnők) 		megkenhetnétek megkenhetnék
2nd-p. o. megkenhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megkenhetett volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. megkenhessek megkenhess or
megkenhessél 		megkenhessen megkenhessünk megkenhessetek megkenhessenek
Def. megkenhessem megkenhesd or
megkenhessed 		megkenhesse megkenhessük megkenhessétek megkenhessék
2nd-p. o. megkenhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megkenhetett légyen
Inf. (megkenhetni) (megkenhetnem) (megkenhetned) (megkenhetnie) (megkenhetnünk) (megkenhetnetek) (megkenhetniük)
Positive adjective megkenhető Neg. adj. megkenhetetlen Adv. part. (megkenhetve / megkenhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem kenhet meg or meg is kenhet.

Derived terms

Expressions

Further reading

  • megken in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Wikious
Boobota
Sagapedia