megold (“to solve”) + -ás (noun-forming suffix)
megoldás (plural megoldások)
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | megoldás | megoldások |
| accusative | megoldást | megoldásokat |
| dative | megoldásnak | megoldásoknak |
| instrumental | megoldással | megoldásokkal |
| causal-final | megoldásért | megoldásokért |
| translative | megoldássá | megoldásokká |
| terminative | megoldásig | megoldásokig |
| essive-formal | megoldásként | megoldásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megoldásban | megoldásokban |
| superessive | megoldáson | megoldásokon |
| adessive | megoldásnál | megoldásoknál |
| illative | megoldásba | megoldásokba |
| sublative | megoldásra | megoldásokra |
| allative | megoldáshoz | megoldásokhoz |
| elative | megoldásból | megoldásokból |
| delative | megoldásról | megoldásokról |
| ablative | megoldástól | megoldásoktól |
| non-attributive possessive - singular |
megoldásé | megoldásoké |
| non-attributive possessive - plural |
megoldáséi | megoldásokéi |
| Possessive forms of megoldás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | megoldásom | megoldásaim |
| 2nd person sing. | megoldásod | megoldásaid |
| 3rd person sing. | megoldása | megoldásai |
| 1st person plural | megoldásunk | megoldásaink |
| 2nd person plural | megoldásotok | megoldásaitok |
| 3rd person plural | megoldásuk | megoldásaik |