megtagad (“to deny, refuse, renounce”) + -ás (noun-forming suffix)
megtagadás (usually uncountable, plural megtagadások)
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | megtagadás | megtagadások |
| accusative | megtagadást | megtagadásokat |
| dative | megtagadásnak | megtagadásoknak |
| instrumental | megtagadással | megtagadásokkal |
| causal-final | megtagadásért | megtagadásokért |
| translative | megtagadássá | megtagadásokká |
| terminative | megtagadásig | megtagadásokig |
| essive-formal | megtagadásként | megtagadásokként |
| essive-modal | megtagadásul | — |
| inessive | megtagadásban | megtagadásokban |
| superessive | megtagadáson | megtagadásokon |
| adessive | megtagadásnál | megtagadásoknál |
| illative | megtagadásba | megtagadásokba |
| sublative | megtagadásra | megtagadásokra |
| allative | megtagadáshoz | megtagadásokhoz |
| elative | megtagadásból | megtagadásokból |
| delative | megtagadásról | megtagadásokról |
| ablative | megtagadástól | megtagadásoktól |
| non-attributive possessive - singular |
megtagadásé | megtagadásoké |
| non-attributive possessive - plural |
megtagadáséi | megtagadásokéi |
| Possessive forms of megtagadás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | megtagadásom | megtagadásaim |
| 2nd person sing. | megtagadásod | megtagadásaid |
| 3rd person sing. | megtagadása | megtagadásai |
| 1st person plural | megtagadásunk | megtagadásaink |
| 2nd person plural | megtagadásotok | megtagadásaitok |
| 3rd person plural | megtagadásuk | megtagadásaik |