Either from Serbo-Croatian međa (“border, boundary”) or Slovene meja (“border, boundary”).[1][2]
megye (plural megyék)
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | megye | megyék |
accusative | megyét | megyéket |
dative | megyének | megyéknek |
instrumental | megyével | megyékkel |
causal-final | megyéért | megyékért |
translative | megyévé | megyékké |
terminative | megyéig | megyékig |
essive-formal | megyeként | megyékként |
essive-modal | megyéül | megyékül |
inessive | megyében | megyékben |
superessive | megyén | megyéken |
adessive | megyénél | megyéknél |
illative | megyébe | megyékbe |
sublative | megyére | megyékre |
allative | megyéhez | megyékhez |
elative | megyéből | megyékből |
delative | megyéről | megyékről |
ablative | megyétől | megyéktől |
non-attributive possessive - singular |
megyéé | megyéké |
non-attributive possessive - plural |
megyééi | megyékéi |
Possessive forms of megye | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | megyém | megyéim |
2nd person sing. | megyéd | megyéid |
3rd person sing. | megyéje | megyéi |
1st person plural | megyénk | megyéink |
2nd person plural | megyétek | megyéitek |
3rd person plural | megyéjük | megyéik |