merő

Hello, you have come here looking for the meaning of the word merő. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word merő, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say merő in singular and plural. Everything you need to know about the word merő you have here. The definition of the word merő will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofmerő, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: mero, Mero, -mero, méro-, mero-, and mérő

Hungarian

Pronunciation

Etymology 1

mer (“to dare”, [1]) +‎ -ő (present-participle suffix)

Participle

merő

  1. present participle of mer

Etymology 2

mer (“to ladle”, [2]) +‎ -ő (present-participle suffix)

Participle

merő

  1. present participle of mer
Derived terms

Etymology 3

From the same Proto-Ugric *merɜ-, *märɜ- (“to press, push; become narrow, contract”) stem as mered and merev[3] + -ő (present-participle suffix).

Adjective

merő (not generally comparable, comparative merőbb, superlative legmerőbb)

  2. (archaic) fixed, tight, tense, taut
  3. (attributively) mere, pure, downright, complete, sheer
    Synonyms: csupa, tiszta, színtiszta, puszta, teljes, (informal) komplett, (informal) nettó
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative merő merők
accusative merőt merőket
dative merőnek merőknek
instrumental merővel merőkkel
causal-final merőért merőkért
translative merővé merőkké
terminative merőig merőkig
essive-formal merőként merőkként
essive-modal — —
inessive merőben merőkben
superessive merőn merőkön
adessive merőnél merőknél
illative merőbe merőkbe
sublative merőre merőkre
allative merőhöz merőkhöz
elative merőből merőkből
delative merőről merőkről
ablative merőtől merőktől
non-attributive
possessive - singular 		merőé merőké
non-attributive
possessive - plural 		merőéi merőkéi
Derived terms

Adverb

merő (not comparable)

  1. downright, completely, utterly, purely, merely
    Synonyms: teljesen, tisztán, csupán, pusztán, csak, csakis, kizárólag, egyedül

References

  1. ^ Entry #1806 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. ^ Entry #1805 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  3. ^ Entry #1810 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

Further reading

  • (present participle of mer (“to dare”)): merő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (present participle of mer (“to ladle”)): merő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (adjective or adverb): merő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Wikious
Boobota
Sagapedia