munka (“work”) + hely (“place”)
munkahely (plural munkahelyek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | munkahely | munkahelyek |
| accusative | munkahelyet | munkahelyeket |
| dative | munkahelynek | munkahelyeknek |
| instrumental | munkahellyel | munkahelyekkel |
| causal-final | munkahelyért | munkahelyekért |
| translative | munkahellyé | munkahelyekké |
| terminative | munkahelyig | munkahelyekig |
| essive-formal | munkahelyként | munkahelyekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | munkahelyben | munkahelyekben |
| superessive | munkahelyen | munkahelyeken |
| adessive | munkahelynél | munkahelyeknél |
| illative | munkahelybe | munkahelyekbe |
| sublative | munkahelyre | munkahelyekre |
| allative | munkahelyhez | munkahelyekhez |
| elative | munkahelyből | munkahelyekből |
| delative | munkahelyről | munkahelyekről |
| ablative | munkahelytől | munkahelyektől |
| non-attributive possessive - singular |
munkahelyé | munkahelyeké |
| non-attributive possessive - plural |
munkahelyéi | munkahelyekéi |
| Possessive forms of munkahely | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | munkahelyem | munkahelyeim |
| 2nd person sing. | munkahelyed | munkahelyeid |
| 3rd person sing. | munkahelye | munkahelyei |
| 1st person plural | munkahelyünk | munkahelyeink |
| 2nd person plural | munkahelyetek | munkahelyeitek |
| 3rd person plural | munkahelyük | munkahelyeik |