nevet (“to laugh”) + -és (noun-forming suffix)
nevetés (plural nevetések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | nevetés | nevetések |
accusative | nevetést | nevetéseket |
dative | nevetésnek | nevetéseknek |
instrumental | nevetéssel | nevetésekkel |
causal-final | nevetésért | nevetésekért |
translative | nevetéssé | nevetésekké |
terminative | nevetésig | nevetésekig |
essive-formal | nevetésként | nevetésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | nevetésben | nevetésekben |
superessive | nevetésen | nevetéseken |
adessive | nevetésnél | nevetéseknél |
illative | nevetésbe | nevetésekbe |
sublative | nevetésre | nevetésekre |
allative | nevetéshez | nevetésekhez |
elative | nevetésből | nevetésekből |
delative | nevetésről | nevetésekről |
ablative | nevetéstől | nevetésektől |
non-attributive possessive - singular |
nevetésé | nevetéseké |
non-attributive possessive - plural |
nevetéséi | nevetésekéi |
Possessive forms of nevetés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | nevetésem | nevetéseim |
2nd person sing. | nevetésed | nevetéseid |
3rd person sing. | nevetése | nevetései |
1st person plural | nevetésünk | nevetéseink |
2nd person plural | nevetésetek | nevetéseitek |
3rd person plural | nevetésük | nevetéseik |