From nyelv (“language”) + tanulás (“learning”).
nyelvtanulás (usually uncountable, plural nyelvtanulások)
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nyelvtanulás | nyelvtanulások |
| accusative | nyelvtanulást | nyelvtanulásokat |
| dative | nyelvtanulásnak | nyelvtanulásoknak |
| instrumental | nyelvtanulással | nyelvtanulásokkal |
| causal-final | nyelvtanulásért | nyelvtanulásokért |
| translative | nyelvtanulássá | nyelvtanulásokká |
| terminative | nyelvtanulásig | nyelvtanulásokig |
| essive-formal | nyelvtanulásként | nyelvtanulásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nyelvtanulásban | nyelvtanulásokban |
| superessive | nyelvtanuláson | nyelvtanulásokon |
| adessive | nyelvtanulásnál | nyelvtanulásoknál |
| illative | nyelvtanulásba | nyelvtanulásokba |
| sublative | nyelvtanulásra | nyelvtanulásokra |
| allative | nyelvtanuláshoz | nyelvtanulásokhoz |
| elative | nyelvtanulásból | nyelvtanulásokból |
| delative | nyelvtanulásról | nyelvtanulásokról |
| ablative | nyelvtanulástól | nyelvtanulásoktól |
| non-attributive possessive - singular |
nyelvtanulásé | nyelvtanulásoké |
| non-attributive possessive - plural |
nyelvtanuláséi | nyelvtanulásokéi |
| Possessive forms of nyelvtanulás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nyelvtanulásom | nyelvtanulásaim |
| 2nd person sing. | nyelvtanulásod | nyelvtanulásaid |
| 3rd person sing. | nyelvtanulása | nyelvtanulásai |
| 1st person plural | nyelvtanulásunk | nyelvtanulásaink |
| 2nd person plural | nyelvtanulásotok | nyelvtanulásaitok |
| 3rd person plural | nyelvtanulásuk | nyelvtanulásaik |