optikus
From Hungarian optika. Modelled on fizika (“physics”) becoming fizikus (“physicist”).[1]
optikus (plural optikusok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | optikus | optikusok |
accusative | optikust | optikusokat |
dative | optikusnak | optikusoknak |
instrumental | optikussal | optikusokkal |
causal-final | optikusért | optikusokért |
translative | optikussá | optikusokká |
terminative | optikusig | optikusokig |
essive-formal | optikusként | optikusokként |
essive-modal | — | — |
inessive | optikusban | optikusokban |
superessive | optikuson | optikusokon |
adessive | optikusnál | optikusoknál |
illative | optikusba | optikusokba |
sublative | optikusra | optikusokra |
allative | optikushoz | optikusokhoz |
elative | optikusból | optikusokból |
delative | optikusról | optikusokról |
ablative | optikustól | optikusoktól |
non-attributive possessive - singular |
optikusé | optikusoké |
non-attributive possessive - plural |
optikuséi | optikusokéi |
Possessive forms of optikus | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | optikusom | optikusaim |
2nd person sing. | optikusod | optikusaid |
3rd person sing. | optikusa | optikusai |
1st person plural | optikusunk | optikusaink |
2nd person plural | optikusotok | optikusaitok |
3rd person plural | optikusuk | optikusaik |