orvos + -i (adjective-forming suffix)
orvosi (not comparable)
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | orvosi | orvosiak |
accusative | orvosit | orvosiakat |
dative | orvosinak | orvosiaknak |
instrumental | orvosival | orvosiakkal |
causal-final | orvosiért | orvosiakért |
translative | orvosivá | orvosiakká |
terminative | orvosiig | orvosiakig |
essive-formal | orvosiként | orvosiakként |
essive-modal | — | — |
inessive | orvosiban | orvosiakban |
superessive | orvosin | orvosiakon |
adessive | orvosinál | orvosiaknál |
illative | orvosiba | orvosiakba |
sublative | orvosira | orvosiakra |
allative | orvosihoz | orvosiakhoz |
elative | orvosiból | orvosiakból |
delative | orvosiról | orvosiakról |
ablative | orvositól | orvosiaktól |
non-attributive possessive - singular |
orvosié | orvosiaké |
non-attributive possessive - plural |
orvosiéi | orvosiakéi |