First attested in 1891. From the piszk- stem variant of piszok + -ozat (noun-forming suffix).[1][2]
piszkozat (plural piszkozatok)
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | piszkozat | piszkozatok |
| accusative | piszkozatot | piszkozatokat |
| dative | piszkozatnak | piszkozatoknak |
| instrumental | piszkozattal | piszkozatokkal |
| causal-final | piszkozatért | piszkozatokért |
| translative | piszkozattá | piszkozatokká |
| terminative | piszkozatig | piszkozatokig |
| essive-formal | piszkozatként | piszkozatokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | piszkozatban | piszkozatokban |
| superessive | piszkozaton | piszkozatokon |
| adessive | piszkozatnál | piszkozatoknál |
| illative | piszkozatba | piszkozatokba |
| sublative | piszkozatra | piszkozatokra |
| allative | piszkozathoz | piszkozatokhoz |
| elative | piszkozatból | piszkozatokból |
| delative | piszkozatról | piszkozatokról |
| ablative | piszkozattól | piszkozatoktól |
| non-attributive possessive - singular |
piszkozaté | piszkozatoké |
| non-attributive possessive - plural |
piszkozatéi | piszkozatokéi |
| Possessive forms of piszkozat | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | piszkozatom | piszkozataim |
| 2nd person sing. | piszkozatod | piszkozataid |
| 3rd person sing. | piszkozata | piszkozatai |
| 1st person plural | piszkozatunk | piszkozataink |
| 2nd person plural | piszkozatotok | piszkozataitok |
| 3rd person plural | piszkozatuk | piszkozataik |