From pont (“point”) + mutáció (“mutation”).
pontmutáció (plural pontmutációk)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | pontmutáció | pontmutációk |
accusative | pontmutációt | pontmutációkat |
dative | pontmutációnak | pontmutációknak |
instrumental | pontmutációval | pontmutációkkal |
causal-final | pontmutációért | pontmutációkért |
translative | pontmutációvá | pontmutációkká |
terminative | pontmutációig | pontmutációkig |
essive-formal | pontmutációként | pontmutációkként |
essive-modal | — | — |
inessive | pontmutációban | pontmutációkban |
superessive | pontmutáción | pontmutációkon |
adessive | pontmutációnál | pontmutációknál |
illative | pontmutációba | pontmutációkba |
sublative | pontmutációra | pontmutációkra |
allative | pontmutációhoz | pontmutációkhoz |
elative | pontmutációból | pontmutációkból |
delative | pontmutációról | pontmutációkról |
ablative | pontmutációtól | pontmutációktól |
non-attributive possessive - singular |
pontmutációé | pontmutációké |
non-attributive possessive - plural |
pontmutációéi | pontmutációkéi |
Possessive forms of pontmutáció | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | pontmutációm | pontmutációim |
2nd person sing. | pontmutációd | pontmutációid |
3rd person sing. | pontmutációja | pontmutációi |
1st person plural | pontmutációnk | pontmutációink |
2nd person plural | pontmutációtok | pontmutációitok |
3rd person plural | pontmutációjuk | pontmutációik |