Borrowed from German Post, from French poste.[1]
poszt (plural posztok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | poszt | posztok |
accusative | posztot | posztokat |
dative | posztnak | posztoknak |
instrumental | poszttal | posztokkal |
causal-final | posztért | posztokért |
translative | poszttá | posztokká |
terminative | posztig | posztokig |
essive-formal | posztként | posztokként |
essive-modal | — | — |
inessive | posztban | posztokban |
superessive | poszton | posztokon |
adessive | posztnál | posztoknál |
illative | posztba | posztokba |
sublative | posztra | posztokra |
allative | poszthoz | posztokhoz |
elative | posztból | posztokból |
delative | posztról | posztokról |
ablative | poszttól | posztoktól |
non-attributive possessive - singular |
poszté | posztoké |
non-attributive possessive - plural |
posztéi | posztokéi |
Possessive forms of poszt | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | posztom | posztjaim |
2nd person sing. | posztod | posztjaid |
3rd person sing. | posztja | posztjai |
1st person plural | posztunk | posztjaink |
2nd person plural | posztotok | posztjaitok |
3rd person plural | posztjuk | posztjaik |