rusztikus

Hello, you have come here looking for the meaning of the word rusztikus. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word rusztikus, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say rusztikus in singular and plural. Everything you need to know about the word rusztikus you have here. The definition of the word rusztikus will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofrusztikus, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin rusticus.[1] With -ikus ending.

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Hyphenation: rusz‧ti‧kus
  • Rhymes: -uʃ

Adjective

rusztikus (comparative rusztikusabb, superlative legrusztikusabb)

  1. rustic

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative rusztikus rusztikusak
accusative rusztikusat rusztikusakat
dative rusztikusnak rusztikusaknak
instrumental rusztikussal rusztikusakkal
causal-final rusztikusért rusztikusakért
translative rusztikussá rusztikusakká
terminative rusztikusig rusztikusakig
essive-formal rusztikusként rusztikusakként
essive-modal
inessive rusztikusban rusztikusakban
superessive rusztikuson rusztikusakon
adessive rusztikusnál rusztikusaknál
illative rusztikusba rusztikusakba
sublative rusztikusra rusztikusakra
allative rusztikushoz rusztikusakhoz
elative rusztikusból rusztikusakból
delative rusztikusról rusztikusakról
ablative rusztikustól rusztikusaktól
non-attributive
possessive - singular
rusztikusé rusztikusaké
non-attributive
possessive - plural
rusztikuséi rusztikusakéi

See also

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading