sóvár

Hello, you have come here looking for the meaning of the word sóvár. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word sóvár, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say sóvár in singular and plural. Everything you need to know about the word sóvár you have here. The definition of the word sóvár will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofsóvár, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: sovar and șovar

Hungarian

Etymology

Back-formation from sóvárog.[1]

Pronunciation

Adjective

sóvár (comparative sóvárabb, superlative legsóvárabb)

  1. wishful
    Synonym: sóvárgó

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative sóvár sóvárak
accusative sóvárat sóvárakat
dative sóvárnak sóváraknak
instrumental sóvárral sóvárakkal
causal-final sóvárért sóvárakért
translative sóvárrá sóvárakká
terminative sóvárig sóvárakig
essive-formal sóvárként sóvárakként
essive-modal sóvárul
inessive sóvárban sóvárakban
superessive sóváron sóvárakon
adessive sóvárnál sóváraknál
illative sóvárba sóvárakba
sublative sóvárra sóvárakra
allative sóvárhoz sóvárakhoz
elative sóvárból sóvárakból
delative sóvárról sóvárakról
ablative sóvártól sóváraktól
non-attributive
possessive - singular
sóváré sóváraké
non-attributive
possessive - plural
sóváréi sóvárakéi

References

  1. ^ sóvár in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • sóvár in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN