szó (“word”) + -cska (diminutive suffix), literally “wordlet”.
szócska (plural szócskák)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szócska | szócskák |
accusative | szócskát | szócskákat |
dative | szócskának | szócskáknak |
instrumental | szócskával | szócskákkal |
causal-final | szócskáért | szócskákért |
translative | szócskává | szócskákká |
terminative | szócskáig | szócskákig |
essive-formal | szócskaként | szócskákként |
essive-modal | — | — |
inessive | szócskában | szócskákban |
superessive | szócskán | szócskákon |
adessive | szócskánál | szócskáknál |
illative | szócskába | szócskákba |
sublative | szócskára | szócskákra |
allative | szócskához | szócskákhoz |
elative | szócskából | szócskákból |
delative | szócskáról | szócskákról |
ablative | szócskától | szócskáktól |
non-attributive possessive - singular |
szócskáé | szócskáké |
non-attributive possessive - plural |
szócskáéi | szócskákéi |
Possessive forms of szócska | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szócskám | szócskáim |
2nd person sing. | szócskád | szócskáid |
3rd person sing. | szócskája | szócskái |
1st person plural | szócskánk | szócskáink |
2nd person plural | szócskátok | szócskáitok |
3rd person plural | szócskájuk | szócskáik |