From Proto-Finno-Ugric *śäŋe (“hair, plait of hair; braid; to braid”).[1] Cognates include Northern Mansi сагуӈкве (saguňkve, “to weave”).
sző
| Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Indicative mood |
Present | Indef. | szövök | szősz | sző | szövünk | szőtök | szőnek | |
| Def. | szövöm | szövöd | szövi | szőjük | szövitek | szövik | |||
| 2nd-p. o. | szőlek | ― | |||||||
| Past | Indef. | szőttem | szőttél | szőtt | szőttünk | szőttetek | szőttek | ||
| Def. | szőttem | szőtted | szőtte | szőttük | szőttétek | szőtték | |||
| 2nd-p. o. | szőttelek | ― | |||||||
| Future | Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. szőni fog. | ||||||||
| Archaic Preterit |
Indef. | szövék | szövél | szöve | szövénk | szövétek | szövének | ||
| Def. | szövém | szövéd | szövé | szövénk | szövétek | szövék | |||
| 2nd-p. o. | szövélek | ― | |||||||
| Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. sző vala, szőtt vala/volt. | ||||||||
| Archaic Future |
Indef. | szövendek | szövendesz | szövend | szövendünk | szövendetek | szövendenek | ||
| Def. | szövendem | szövended | szövendi | szövendjük | szövenditek | szövendik | |||
| 2nd-p. o. | szövendelek | ― | |||||||
| Conditional mood |
Present | Indef. | szőnék | szőnél | szőne | szőnénk | szőnétek | szőnének | |
| Def. | szőném | szőnéd | szőné | szőnénk (or szőnők) |
szőnétek | szőnék | |||
| 2nd-p. o. | szőnélek | ― | |||||||
| Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. szőtt volna | ||||||||
| Subjunctive mood |
Present | Indef. | szőjek | szőj or szőjél |
szőjön | szőjünk | szőjetek | szőjenek | |
| Def. | szőjem | sződd or szőjed |
szője | szőjük | szőjétek | szőjék | |||
| 2nd-p. o. | szőjelek | ― | |||||||
| (Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. szőtt légyen | ||||||||
| Infinitive | szőni | szőnöm | szőnöd | szőnie | szőnünk | szőnötök | szőniük | ||
| Other forms |
Verbal noun | Present part. | Past part. | Future part. | Adverbial participle | Causative | |||
| szövés | szövő | szőtt | szövendő | szőve (szővén) | |||||
| The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs). | |||||||||
| Click for archaic forms | 1st person sg | 2nd person sg informal |
3rd person sg, 2nd p. sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal |
3rd person pl, 2nd p. pl formal | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Indicative mood |
Present | Indef. | szőhetek | szőhetsz | szőhet | szőhetünk | szőhettek | szőhetnek | |
| Def. | szőhetem | szőheted | szőheti | szőhetjük | szőhetitek | szőhetik | |||
| 2nd-p. o. | szőhetlek | ― | |||||||
| Past | Indef. | szőhettem | szőhettél | szőhetett | szőhettünk | szőhettetek | szőhettek | ||
| Def. | szőhettem | szőhetted | szőhette | szőhettük | szőhettétek | szőhették | |||
| 2nd-p. o. | szőhettelek | ― | |||||||
| Archaic Preterit |
Indef. | szőheték | szőhetél | szőhete | szőheténk | szőhetétek | szőhetének | ||
| Def. | szőhetém | szőhetéd | szőheté | szőheténk | szőhetétek | szőheték | |||
| 2nd-p. o. | szőhetélek | ― | |||||||
| Archaic Past | Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. szőhet vala, szőhetett vala/volt. | ||||||||
| Archaic Future |
Indef. | szőhetendek or szövendhetek | szőhetendesz or szövendhetsz | szőhetend or szövendhet | szőhetendünk or szövendhetünk | szőhetendetek or szövendhettek | szőhetendenek or szövendhetnek | ||
| Def. | szőhetendem or szövendhetem | szőhetended or szövendheted | szőhetendi or szövendheti | szőhetendjük or szövendhetjük | szőhetenditek or szövendhetitek | szőhetendik or szövendhetik | |||
| 2nd-p. o. | szőhetendelek or szövendhetlek | ― | |||||||
| Conditional mood |
Present | Indef. | szőhetnék | szőhetnél | szőhetne | szőhetnénk | szőhetnétek | szőhetnének | |
| Def. | szőhetném | szőhetnéd | szőhetné | szőhetnénk | szőhetnétek | szőhetnék | |||
| 2nd-p. o. | szőhetnélek | ― | |||||||
| Past | Indicative past forms followed by volna, e.g. szőhetett volna | ||||||||
| Subjunctive mood |
Present | Indef. | szőhessek | szőhess or szőhessél |
szőhessen | szőhessünk | szőhessetek | szőhessenek | |
| Def. | szőhessem | szőhesd or szőhessed |
szőhesse | szőhessük | szőhessétek | szőhessék | |||
| 2nd-p. o. | szőhesselek | ― | |||||||
| (Archaic) Past | Indicative past forms followed by légyen, e.g. szőhetett légyen | ||||||||
| Inf. | (szőhetni) | (szőhetnem) | (szőhetned) | (szőhetnie) | (szőhetnünk) | (szőhetnetek) | (szőhetniük) | ||
| Positive adjective | szőhető | Neg. adj. | szőhetetlen | Adv. part. | (szőhetve / szőhetvén) | ||||
Probably from Proto-Ugric *säŋɜ (“light, clear”).[2]
sző (comparative szőbb, superlative legszőbb)
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sző | szők |
| accusative | szőt | szőket |
| dative | szőnek | szőknek |
| instrumental | szővel | szőkkel |
| causal-final | szőért | szőkért |
| translative | szővé | szőkké |
| terminative | szőig | szőkig |
| essive-formal | szőként | szőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szőben | szőkben |
| superessive | szőn | szőkön |
| adessive | szőnél | szőknél |
| illative | szőbe | szőkbe |
| sublative | szőre | szőkre |
| allative | szőhöz | szőkhöz |
| elative | szőből | szőkből |
| delative | szőről | szőkről |
| ablative | szőtől | szőktől |
| non-attributive possessive - singular |
szőé | szőké |
| non-attributive possessive - plural |
szőéi | szőkéi |