szőkés (comparative szőkésebb, superlative legszőkésebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szőkés | szőkések |
accusative | szőkéset | szőkéseket |
dative | szőkésnek | szőkéseknek |
instrumental | szőkéssel | szőkésekkel |
causal-final | szőkésért | szőkésekért |
translative | szőkéssé | szőkésekké |
terminative | szőkésig | szőkésekig |
essive-formal | szőkésként | szőkésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szőkésben | szőkésekben |
superessive | szőkésen | szőkéseken |
adessive | szőkésnél | szőkéseknél |
illative | szőkésbe | szőkésekbe |
sublative | szőkésre | szőkésekre |
allative | szőkéshez | szőkésekhez |
elative | szőkésből | szőkésekből |
delative | szőkésről | szőkésekről |
ablative | szőkéstől | szőkésektől |
non-attributive possessive - singular |
szőkésé | szőkéseké |
non-attributive possessive - plural |
szőkéséi | szőkésekéi |