From Proto-Ugric *säkrɜ (“hair”).[1]
szőr
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szőr | szőrök |
accusative | szőrt | szőröket |
dative | szőrnek | szőröknek |
instrumental | szőrrel | szőrökkel |
causal-final | szőrért | szőrökért |
translative | szőrré | szőrökké |
terminative | szőrig | szőrökig |
essive-formal | szőrként | szőrökként |
essive-modal | — | — |
inessive | szőrben | szőrökben |
superessive | szőrön | szőrökön |
adessive | szőrnél | szőröknél |
illative | szőrbe | szőrökbe |
sublative | szőrre | szőrökre |
allative | szőrhöz | szőrökhöz |
elative | szőrből | szőrökből |
delative | szőrről | szőrökről |
ablative | szőrtől | szőröktől |
non-attributive possessive - singular |
szőré | szőröké |
non-attributive possessive - plural |
szőréi | szőrökéi |
Possessive forms of szőr | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szőröm | szőreim |
2nd person sing. | szőröd | szőreid |
3rd person sing. | szőre | szőrei |
1st person plural | szőrünk | szőreink |
2nd person plural | szőrötök | szőreitek |
3rd person plural | szőrük | szőreik |