szabvány (“standard”) + -os (adjective-forming suffix)
szabványos (comparative szabványosabb, superlative legszabványosabb)
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szabványos | szabványosak |
| accusative | szabványosat | szabványosakat |
| dative | szabványosnak | szabványosaknak |
| instrumental | szabványossal | szabványosakkal |
| causal-final | szabványosért | szabványosakért |
| translative | szabványossá | szabványosakká |
| terminative | szabványosig | szabványosakig |
| essive-formal | szabványosként | szabványosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szabványosban | szabványosakban |
| superessive | szabványoson | szabványosakon |
| adessive | szabványosnál | szabványosaknál |
| illative | szabványosba | szabványosakba |
| sublative | szabványosra | szabványosakra |
| allative | szabványoshoz | szabványosakhoz |
| elative | szabványosból | szabványosakból |
| delative | szabványosról | szabványosakról |
| ablative | szabványostól | szabványosaktól |
| non-attributive possessive - singular |
szabványosé | szabványosaké |
| non-attributive possessive - plural |
szabványoséi | szabványosakéi |