From Proto-Turkic *sakal. Compare Turkish sakal, Crimean Tatar saqal.
szakáll (plural szakállak)
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szakáll | szakállak |
accusative | szakállt | szakállakat |
dative | szakállnak | szakállaknak |
instrumental | szakállal | szakállakkal |
causal-final | szakállért | szakállakért |
translative | szakállá | szakállakká |
terminative | szakállig | szakállakig |
essive-formal | szakállként | szakállakként |
essive-modal | — | — |
inessive | szakállban | szakállakban |
superessive | szakállon | szakállakon |
adessive | szakállnál | szakállaknál |
illative | szakállba | szakállakba |
sublative | szakállra | szakállakra |
allative | szakállhoz | szakállakhoz |
elative | szakállból | szakállakból |
delative | szakállról | szakállakról |
ablative | szakálltól | szakállaktól |
non-attributive possessive - singular |
szakállé | szakállaké |
non-attributive possessive - plural |
szakálléi | szakállakéi |
Possessive forms of szakáll | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szakállam | szakállaim |
2nd person sing. | szakállad | szakállaid |
3rd person sing. | szakálla | szakállai |
1st person plural | szakállunk | szakállaink |
2nd person plural | szakállatok | szakállaitok |
3rd person plural | szakálluk | szakállaik |