szel (“to slice, cut”) + -et (noun-forming suffix)
szelet (plural szeletek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szelet | szeletek |
| accusative | szeletet | szeleteket |
| dative | szeletnek | szeleteknek |
| instrumental | szelettel | szeletekkel |
| causal-final | szeletért | szeletekért |
| translative | szeletté | szeletekké |
| terminative | szeletig | szeletekig |
| essive-formal | szeletként | szeletekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szeletben | szeletekben |
| superessive | szeleten | szeleteken |
| adessive | szeletnél | szeleteknél |
| illative | szeletbe | szeletekbe |
| sublative | szeletre | szeletekre |
| allative | szelethez | szeletekhez |
| elative | szeletből | szeletekből |
| delative | szeletről | szeletekről |
| ablative | szelettől | szeletektől |
| non-attributive possessive - singular |
szeleté | szeleteké |
| non-attributive possessive - plural |
szeletéi | szeletekéi |
| Possessive forms of szelet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szeletem | szeleteim |
| 2nd person sing. | szeleted | szeleteid |
| 3rd person sing. | szelete | szeletei |
| 1st person plural | szeletünk | szeleteink |
| 2nd person plural | szeletetek | szeleteitek |
| 3rd person plural | szeletük | szeleteik |
szél (“wind”) + -et (accusative suffix)
szelet
For the accusative of szél in the sense “edge”, see szélt.