From szem (“grain, corn”). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
szemer (plural szemerek)
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szemer | szemerek |
| accusative | szemert | szemereket |
| dative | szemernek | szemereknek |
| instrumental | szemerrel | szemerekkel |
| causal-final | szemerért | szemerekért |
| translative | szemerré | szemerekké |
| terminative | szemerig | szemerekig |
| essive-formal | szemerként | szemerekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szemerben | szemerekben |
| superessive | szemeren | szemereken |
| adessive | szemernél | szemereknél |
| illative | szemerbe | szemerekbe |
| sublative | szemerre | szemerekre |
| allative | szemerhez | szemerekhez |
| elative | szemerből | szemerekből |
| delative | szemerről | szemerekről |
| ablative | szemertől | szemerektől |
| non-attributive possessive – singular |
szemeré | szemereké |
| non-attributive possessive – plural |
szemeréi | szemerekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szemerem | szemerjeim |
| 2nd person sing. | szemered | szemerjeid |
| 3rd person sing. | szemerje | szemerjei |
| 1st person plural | szemerünk | szemerjeink |
| 2nd person plural | szemeretek | szemerjeitek |
| 3rd person plural | szemerjük | szemerjeik |