szenv (“passion”) + -telen (“-less”)
szenvtelen (comparative szenvtelenebb, superlative legszenvtelenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szenvtelen | szenvtelenek |
accusative | szenvtelent | szenvteleneket |
dative | szenvtelennek | szenvteleneknek |
instrumental | szenvtelennel | szenvtelenekkel |
causal-final | szenvtelenért | szenvtelenekért |
translative | szenvtelenné | szenvtelenekké |
terminative | szenvtelenig | szenvtelenekig |
essive-formal | szenvtelenként | szenvtelenekként |
essive-modal | szenvtelenül | — |
inessive | szenvtelenben | szenvtelenekben |
superessive | szenvtelenen | szenvteleneken |
adessive | szenvtelennél | szenvteleneknél |
illative | szenvtelenbe | szenvtelenekbe |
sublative | szenvtelenre | szenvtelenekre |
allative | szenvtelenhez | szenvtelenekhez |
elative | szenvtelenből | szenvtelenekből |
delative | szenvtelenről | szenvtelenekről |
ablative | szenvtelentől | szenvtelenektől |
non-attributive possessive - singular |
szenvtelené | szenvteleneké |
non-attributive possessive - plural |
szenvtelenéi | szenvtelenekéi |