Borrowed from German Sensation, from French sensation, from Late Latin sensatio.[1] With Latinate -áció ending.
szenzáció (plural szenzációk)
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szenzáció | szenzációk |
| accusative | szenzációt | szenzációkat |
| dative | szenzációnak | szenzációknak |
| instrumental | szenzációval | szenzációkkal |
| causal-final | szenzációért | szenzációkért |
| translative | szenzációvá | szenzációkká |
| terminative | szenzációig | szenzációkig |
| essive-formal | szenzációként | szenzációkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szenzációban | szenzációkban |
| superessive | szenzáción | szenzációkon |
| adessive | szenzációnál | szenzációknál |
| illative | szenzációba | szenzációkba |
| sublative | szenzációra | szenzációkra |
| allative | szenzációhoz | szenzációkhoz |
| elative | szenzációból | szenzációkból |
| delative | szenzációról | szenzációkról |
| ablative | szenzációtól | szenzációktól |
| non-attributive possessive - singular |
szenzációé | szenzációké |
| non-attributive possessive - plural |
szenzációéi | szenzációkéi |
| Possessive forms of szenzáció | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szenzációm | szenzációim |
| 2nd person sing. | szenzációd | szenzációid |
| 3rd person sing. | szenzációja | szenzációi |
| 1st person plural | szenzációnk | szenzációink |
| 2nd person plural | szenzációtok | szenzációitok |
| 3rd person plural | szenzációjuk | szenzációik |